Nem fogok hazudni, számító énem tört felszínre, amikor kitettem azt a videót False Creekről. Már akkor sejtettem, hogy a mai nap nem sok mindenről fogok tudni beszámolni, és gondoltam, azzal előre is kiengesztellek, Kedves Olvasó.
Ma már egy valós problémán kezdtem el dolgozgatni, ami igazából eléggé triviális, de arra mindenképpen jó, hogy az adott terméket jobban megértsem. A Java még mindig nem a barátom... Aztán egyszer csak elkezdtek felpörögni az események: (LOL, milyen az, amikor számomra felpörögnek, és milyen mondjuk egy vendéglátósnak...)
- Először kaptam egy e-mailt, hogy valóban érkezett számomra egy levél a másik lakásba, és leírták, mikor mehetek érte. Az mondjuk más kérdés, hogy azt nem írták meg, hogy hova is pontosan... (Nem a lakásba, mert munkaidőt adtak meg.)
- Jött egy másik e-mail is, hogy minden rendben van a csomagommal, hoznák is, jó-e a holnap 9-12 közötti időpont. Tudomásul vettem, a terv az volt, hogy majd munka után megkérdezem a recepción, hogy lefoglalták-e erre az időpontra a liftet vagy jöhetnek a cuccaim.
- Aztán jön egy hívás, Jennifer érdeklődik, hogy akkor jöhetnek-e. Mondtam, hogy láttam a levelet, de még rá kell kérdeznem. Jó, persze, jön a válasz, csak hívjam már fel a válasszal, amint tudom. Szuper, akkor ez sürgősebb, mint hittem.
- Közben az egyik kolléga mondta, hogy holnap délután bemegy az irodába, ha van kedvem csatlakozzak. Jól hangzik, csak még meg kell szereznem a badge-dzsem, anélkül nem engednek be, az meg ugye egy másik épületben van.
Így az lett a haditerv, hogy először is kitöltöm a formanyomtatványt, ami a beköltözéshez kell, lemegyek, beszélek valakivel a recepción, majd elmegyek a badge-ért. (Hogy mondjuk magyarul azt a bisz-baszt, ami az ember nyakában/oldalán lóg és azonosításra szolgál???) A recepción két dolgot is el kellett intéznem. Az egyik a már említett költözés, a másik pedig a buzzer kód átirányítása a telefonomra. (Ezzel is futottam már egy kört, meghatalmazás kellett a tulajtól/ügynöktől.)
A pultnál Amir volt, vele még nem találkoztam, és picit nehezen értette meg, mit akarok. Mondta, hogy először a K form kell. Mondtam, hogy az már megvan. Akkor a $100. Mondtam, hogy az is. Erre, hogy akkor minden oké. Mondtam, hogy nem, mert nem a sima beköltözésről van szó, hanem amikor cuccok is jönnek. Jaaa, akkor ki kell töltenem a beköltözési formot is. (Nagy nehezen elértünk oda, amit én start mezőnek hittem...) Odaadom neki, meg is örült. Mondta, hogy hiába nem szállítanak most bútorokat (amin egyébként meglepődött), akkor is kell a $250 letét. Már adtam is neki... Közben egy telefonja is volt, még elment 5 perc. Kaptam egy nyugtát. Következő kísérlet a buzzer elintézése. Adom neki a kitöltött nyomtatványt. Mondja, hogy ez így kevés, kell a tulaj aláírása. Mondom, hogy az nehézkes lesz, mert Európában van. Sebaj, jön a replika, küldjem el e-mailben, ők visszaküldik és azt adjam le. Erre megemlítettem, hogy elvileg kaptak szombaton este egy e-mailt, amiben az ingatlanos leírja, hogy tudnak róla, oldják már meg. Megtalálta, mondta, hogy jó lesz, intézi. (Huh... Amúgy, csak maszekolt még valamit az öreg, mert délután 5-kor kaptam egy e-mailt az ingatlanostól, benne a kitöltött és aláírt formanyomtatvánnyal, az eredeti címzett pedig Amir volt. Pedig már azt a szombati e-mailt is csak nagy unszolásra küldte el.) Utána még megmutatta, hova állhatnak majd a költöztetők, és már úton is voltam az YVR15-be.
Szép idő volt a sétára, de azért igyekeztem, mégiscsak munkaidőben voltam. Ahogy egyre közelebb értem, egyre izgisebb volt a dolog. 12. emelet, recepció, a hölgy kedves volt, gyorsan meg is találta. Hát, semmi extra. Egy kék háttér, rajta a gyönyörű fejem. Még egy céges logo sincs rajta, csak egy vonalkód... Ez van. Visszafelé egy latte ebéd helyett, majd újra a gép előtt. Hívtam Jennifert, nem veszi fel. Fél óra múlva csörög a telefon, azt hittem, ő lesz, de nem, mert Amir búgott bele a telefonba, hogy megvan a buzzer, és miképp tudom használni. A melóval kicsit túlóráztam a délután miatt, így 7 körül csuktam le a gépet.
Holnap tehát elvileg megkapom a cuccaimat, így a takarítást elnapolom egy kicsit :) Jó eséllyel az irodába is bemegyek, úgy hogy nagyon izgalmas napnak nézünk elébe. (A legnehezebb kérdés, hogy miképp tudok annyi képet csinálni, amivel kiváltom a bejegyzést...)
Utolsó kommentek