Tegnap dolgoztam, mint a kisangyal, egészen, amíg 5 körül úgy nem döntöttünk, hogy elég volt a hétre. Akkor kerestünk egy helyet, ahol volt még happy hour akció, beültünk és néztük a March Madnesst. Aki esetleg nem tudná, ez egy elég nagy esemény, ahol a legjobb egyetemi kosárcsapatok mérkőznek egymással. A meccseket országos tévék is adják, és az esemény népszerűségét jól példázza, hogy pl. Obama is minden évben kitölti a "bracket"-et, azaz hogy mit tippel, kik fognak végül nyerni.

Szépen lassan elérkezett az este, elmentünk tehát a Comedy helyszínre. Egy kisebb teremre kell gondolni, nagyjából 30 néző lehetett. Elég gyorsan kiderült, hogy több fellépő is lesz (csak el kellett olvasnom az esemény plakátját), gondolom, többségük helyi amatőr, illetve fő műsorszámként egy már talán nevesebb előadó. Hát, mit mondjak. Azt hiszem, az a legtalálóbb, hogy "oké" volt. Volt, amikor nagyon nevettem, de volt olyan is, aki számomra inkább kínos volt, mint vicces. Ketten is felszolgálóként dolgoznak a mindennapokban, szóval ezek szerint nem csak a magyar pincérek gondolják magukról azt, hogy viccesek. ;) (Jó, egy-kettőnek tényleg van egy hangyányi humorérzéke. Kis jóindulattal.)

Csak meg lettem egyébként szólítva... Volt egy latino fellépő megjegyezte, hogy ilyen eseményekre nagyon kevés fehér ember szokott eljárni, és lám, itt is milyen kevesen vannak, és ők is általában egy kisebbségi társaság egyedüli tagjaként. Amiben egyébként igaz volt a tegnapi eseményre is, majd a mi asztalunknál ki is szúrt engem. Nem volt sértő, egy pillanatig sem, de azért fura volt, hogy rajtam viccesedik, miközben mindenki engem néz. Néha azt is nehézkesen kezelem, ha kapok egy tortát... Aztán talált még másik kettőt is, tehát nem volt személyes a dolog... Összességében egyébként megérte az este, szinte mindent értettem, és egy új élmény volt, de azért nem egy Ricky Gervais szintű showra kell gondolni.

Éjszaka olyan jót aludtam, mint elég régen. Annak ellenérte, hogy az allergiám kezd előjönni, és még nem sikerült semmilyen gyógyszert sem szereznem, teljesen kipihenten ébredtem. Jó, nem is kapkodtam el a dolgot, lévén ma semmi konkrét teendőm nem volt, nekem ma nem volt mit ledolgoznom. Ami a gyógyszert illeti, állítólag csak be kell menni egy gyógyszertárba, vagy olyan boltba, ahol van gyógyszertár, és tudok szerezni. Kevin is allergiás, majd még kérek tőle tanácsot, mit is kéne mondani pontosan. A Claritin, amit egy időben használtam, az itt nem vényköteles, szóval azzal nem lenne probléma. 

A mai napra visszatérve, kicsit pakolgattam, meg elintéztem pár dolgot, amit már régóta akartam. Mint pl. beszéltem az Apple szupporttal az elveszett zenék miatt. A megoldás nem tökéletes ugyan, de jobb, mint a semmi. A nap fő tevékenysége egyértelműen a porszívó kiválasztása volt. Olyat akartam, ami vezeték nélküli, egy kézzel kezelhető, porszívó és felmosó is egyben. Elég sokat utánaolvastam, találtam rangsorokat, véleményeket, és ezek alapján választottam olyat, ami az erre szánt büdzsébe belefért. Igazán büszke vagyok magamra, hogy nem a legújabb, drágább modellt válaszoltam, hanem azt, ami már jó nekem. Ráadásul, még kaptam rá egy $40-os kedvezményt is. Nem voltam hajlandó a kiszállításért fizetni, amivel szerdára itt lett volna. Így valószínűleg csak csütörtökön kapom meg, azt hiszem, ezt az egy napot ki fogom bírni. Kíváncsi vagyok, milyen lesz. Ha nem leszek megelégedve vele, visszaküldöm.

Délután még elmentem egy sétára egy kávéval, igazán jól esett, kellemes idő volt. Többet is voltam kint, mint terveztem, így választanom kellett, hogy blogot írok, vagy elmegyek a gymbe. Sebaj, majd talán holnap. Mára már csak egy SC látogatást tervezek, lassan indulok is. Hazafelé láttam ezt a házat azokkal a szobrokkal, amiket ha egyszer észrevesz az ember, utána már nem tudja "nem látni" őket...