Mielőtt a mai napomról írnék, itt a mai klasszikus, ami megintcsak klasszikus. Speciel ez az egyik nagy kedvencem, s mivel nem találtam róla koncert előadást, így túl sok néznivaló nincs rajta, de amíg hallgatjátok, végigolvashatjátok a postot.  

(mondjuk sokkal jobb lett volna, ha nem Mozart képét teszik oda... Hanem kiét kellet volna???:) )

Nos. A napot ugye alapvetően meghatározta, hogy hajnali hatkor kellett kelni. A tervezett indulás 7:15 volt, amiből persze kb 7:45 lett. Az egész szervezéssel már csak azért sem értek egyet, mert szombaton minden étkezde 8:00-kor nyit, így esélyünk sem volt egy jót reggelizni, mielőtt elindulunk. Jah, s baromi hideg volt.

A busszal olyan két órát utaztunk. De az valami kínzás volt. Már a busz oldalán megjelenő "Kids Quest" felirat nem engedett sok jóra következtetni, de minden világos lett, amir megpróbáltam leülni. Egyszerűen nem fér el az ember lába. Nagyon kényelmetlen. S ugye ha egyszer leül, onnantól nem is nagyon tud mozogni, így záros határidőn belül a fenekét is iszonyatosan elüli. Szóval itt azért erős kétségek merültek fel bennem, vajon teljesen normális vagyok-e, hogy én ezért még fizetek is...

Nos, mint egy beszélgetésben meghallottuk, ez az egyik "easiest hike", amit itt lehet találni. Hát jó, legalább nem fogunk nagyon megizzadni. Hát a f... fenét nem. Olyan kemény volt, hogy azt most így elmondani nem tudom. Ugye erdőbe mentünk, ott meg szart sem ér, hogy egyébként süt a nap. Így jó hideg volt. Eközben viszont Te mégiscsak egy szép nagy hegyre próbálsz felmenni, hol sziklákon, hol folyón keresztül. A végén már a patakmederben mentünk szinte felfele. Nem vagyok benne biztos, hogy jót tett nekem, hogy leizzadtam abban a hidegben. Ákossal jót mentünk, tartottuk magunkat az élbollyal, így az elsők között értünk fel. A látvány viszont személt dolog, mert kárpótolja az embert, s nem tudja utána tovább szídni az egészet, hogy ilyet soha többet nem csinál... Kábé egyébként ilyen volt, bár tudom, hogy egy kép nem tudja átadni az élményt :

Itt persze baromi hideg volt, mert többnyire felhők takarták a napot. Volt olyan, aki csak ~30 perccel utánunk ért fel. Itt mindenki mindenkivel fényképezett, "halál" izgalmas volt. Ezek a kínaika szörnyűek, minden fát képesek lennének külön-külön lefényképezni, majd úgy újra az egészet, hogy odaállnak mellé. Itt volt ebéd is, aholis jellegzetes amerikai szendvicset sikerült választanom. Hát, magyarul kábé földimogyorókrémes-lekvároskenyér. Érdekes volt...

Ami miatt viszont leesett az állam, az a következő volt. Volt egy család, ahol az apuka-anyuka kábé 27 éves lehetett, de már volt két kis poronty (Ethan és Micah vagy valami ilyesmi). Az egyik négy és fél, a másik kettő. S feljöttek velük a szülők! Ám a terep nem volt arra alkalmas, hogy felsétálj a gyerekeddel. Volt valami eszközük, amivel a hátukra erősítették őket. De akkoris. Volt olyan rész, ahol mi alig tudtunk feljönni, s az egész azért kimerített bennünket is rendesen, az élmezőny majd' két óráig ment fel, s ezek mégis feljöttek a gyerekükkel. Hát, le a kalappal! De ami még jobb volt, hogy valaki a kutyájával jött fel. Nem tudom, hogy csinálta, mindenképpen ügyes kutya volt. Utána jött egy idősebb hapsi, az meg két kutyával jött. Nagyon értelmesek voltak! Bár kicsit ijesztő volt nézni, ahogy ott rohangáltak a sziklákon a szakadék mellett...

Lefele én voltam a legjobb, legügyesebb :P Hát, már nagyon vágytam a buszra (még gondoltam is, hogy milyen fura, hogy tudom, hogy szar lesz a busz, de már várom), így diktáltam a tempót. Persze a családra most is várni kellett. Aztán nagy nehezen elindultunk. Nem sokára meg kellett állni pisilni. Azt hittem, hogy itt megüt a guta... Egy wc volt ugyanis, így végig kellett állnom, ahogy ~8 lány pisil előtem. Ez majd' 20(!) percig tartott. Mi a szart (már bocsánat) csinálnak ennyi ideig? Tudom, hogy le kell húzni a nacit, meg utána fel, de azért ez nem több, mint plusz 10 másodperc... Egyszerűen nem hittem a szememnek. Még mindig nem tudtam túltenni magam rajta... Nem mintha nekem nagyon kellett volna pisilnem, de kellhetett volna! S akkoris, hadd ne ácsorogjak már ott mögöttük ennyi ideig.

A visszaút így több, mint három óra volt. Utána kaja, majd szállás. Nagyon fáradt vagyok, de azért még írtam Nektek, tessék értékelni. A nagyvilágban sok minden nem történt. Tessék megnézni Rooney szépségdíjas gólját, de igazából Ibrahimovics lőtte a forduló legszebb gólját. Itt van, már-már a mágikus Okoskára emlékeztet :P

De ha már Ibrahimovics, akkor itt van az egyik legszemtelenebb gól, amit valaha láttam. Ezt nem tudom már melyik év (2006 talán) legszebb góljának választották. Ezzel mára be is fejezem, holnap stat házi, hurrá. Legyetek jók.