És akkor a záróakkord, amivel teljessé teszem a Nyugati-partról szóló beszámolót: Las Vegas!

Mindenekelőtt nagy-nagy köszönetk Kovács Bélának és kedve családjának, amiért elhozták nekem Kedvesem ajándékát rutinos Vegas járóként a segítségünkre voltak! Köszönjük! (Meg a csokikat is :P )

Tehát akkor a túra. Szombatok hajnalban keltünk, mert majd' két óra volt LA központjából eljutni Riversideba, ahol a fent nevezettek felállították a bázisukat. Az út gyorsan eltelt, minden a legnagyobb rendben zajlott. Megismerkedtünk Marattal (aki egyébként attól eltekintve, hogy alacsonyabb nálam, tényleg hasonlít Szafinra), Rita fehérorosz barátjával. Ő volt a sofőrünk. Én augusztus óta nem ültem autóban, így nem okozott különösebb gondot a majd' négy órás út. Ennyi kellett ugyanis, hogy árkon-bokron, hegyen-völgyön keresztül, valamint egy kis sivatagon át, eljussunk Vegasba. Útközben egyszer be kellett iktatni egy kis szünetet, mert baleset volt előttünk.

A város tényleg elég impresszív. Ahhoz képest, hogy a sivatag közepén van, tényleg az. Itt nyilvánvalóan csalódást fogok okozni, mert azon túl, hogy meseszép, fantasztikus, fényűző, nem tudok mit mondani. Ez is egy olyan hely, amit nem lehet szóban, vagy képekkel átadni, egyszerűen ott kell lenni. Én mindenkinek szívből kívánom, hogy ez megadasson neki.

Azért egy pár szót mégis vesztegetnék a témára. Először kajáltunk, majd voltunk egy M&M's házban. Hát az nagyon vicces volt :) Mindent, amit el lehet képzelni, felruháztak vagy M apó vagy M anyó tulajdonságaival. Pólók, golflabdák, labdák, kulcstartók, Szabadságszobor, tényleg minden. Ja, s legalább 80 féle cukorka. Tudjátok, ami csak a szádban olvad, nem a kezedben...

Utána elmentünk a mini Velencébe, ahol bárki gondolázhatott egyet. Najó, gondolom az a bárki azért fizet is érte. Itt is láttam menyasszonyt... Minden hotel aljában kaszinó van, így már délután kaptam egy kis ízelítőt belőle. Utána felmentünk a Stratosphere-re, ami egy kilátó. Már sötétedett, így még látványosabb volt. Egyébként itt még vannak játékok is, mint pl "körhinta", de nem a kis langyos, pónilovas (mármint nem a póniló langyos, hanem a zene és a sebesség), hanem a baromigyors, hányatós változat. De még ez volt a három közül a legenyhébb. Hihetetlen, hogy az emberek azért fizetnek, hogy halálra rémüljenek... Najó, majdnem én is felültem :)

Után szépen elkocsikáztunk a Bellagiohoz, ahol megnéztük az óriási szökőkutat. Ebben az a pláne (merthogy a sima óriási szökőkűt Vegasban elég snassz lenne), hogy zenére irányítják, s azt az érzést keltik az emberben, mintha a szökőkút táncolna. Ez egyébként a mini-Eiffel toronnyal szemben volt, de még a Piramistól innen. De itt tényleg van minden, a New York, New York nevű hotel tetején hullámvasút (ezen is menni akartunk, de túl nagy volt a sor), az MGM-ben két oroszlán.

Visszamentünk a hotelbe, gyors fürdés, majd belevetettük magunkat az éjszakába. Elsőként a Hooters nevű kaszinóba mentünk. Igen, ez is egy olyan hely, ahol a lányok nem viszik túlzásba az öltözködést, s biztosan van egy alkalmassági a pincérkedéshez. Az egészben az a jó, hogy ha egy gép előtt ülsz, s játszol, akkor egy aranyos lányka odajön hozzád, és megkérdezi, nem innál-e esetleg valamit. Te rendszerint innál (kivéve, ha Ákosnak hívnak), ő kihozza, s csak borravalót kell adnod. Így történt, hogy míg eljátszottam kb 10 dollárt, megittam 3 Long Island koktélt, amikért 1-1 dollár borravalót fizettem. A bárban egy ilyen koktél kb 8 dollár lenne. Najó, azért kicsit csúsztatok, mert gondolom ott nem műanyagpohárba adják, s lehet picit többet, de akkor is megéri. A harmadik alkalommal már azt kérdezte a pincér, hogy hozhat-e egy Long Island-et. Hát, najó :) A második alkalommal egy másik pincér jött oda, s Ákos klasszikusan kólát kért. Ennek eredményeképpen mindkettőnknek az útlevelünkkel kellett igazolnia az életkorát. Kösz Ákos :)

Persze nem csak itt voltunk, de ez volt talán a legjobb. Ezen a részen kicsit csalódtam is Vegasban, mert én nagyobb éjszakai életre, tömöttebb kaszinókra számítottam. De lehet, hogy csak később került erre sor, mert mi fél 12-re már vissza is mentünk, lévén vasárnap is 5:40-kor kellett kelnünk a repülő miatt.

Vegas tehát nagyon nagy élmény, viszont csak akkor érdemes jönni, ha van mit költened, s nem számolgatod a pénzed. Akkor viszont szinte garantált a kellemes időtöltés.

A repülőút nem volt épp kellemes, mert az előttem lévő teljesen hátradöltötte az ülését, a mellettem lévő rám tehénkedve olvasott, a mögöttem lévő pedig horkolt. S mindezt gyakorlatilag négy és fél órán keresztül. De végül mégiscsak megérkeztünk.

Az egész túra jól sikerült, nagyon nagy élmény volt. Mondjuk rengeteget költöttünk, s itt most tényleg rengetegre kell gondolni. Kb kétszer annyit, mint amennyit akartam, s ez bizony most kihat a büdzsémre elég rendesen. Mosntatól jobban be kell osztanom minden egyes doboz kólát :)

Nagyjából ennyi lenne, ha kérdés van, szívesen válaszolok. S végül pár kép, a teljesség igénye nélkül. Direkt nem sokat rakok be, hogy legyen mit mutogatni majd otthon is.

Azt hiszem ezt nem kell részleteznem :)

Akvárium...

Long Beach...

Itt a naplemente, egy kis "rondítással". Direkt nektek mosolyogtam :) (mondjuk pont nem látszik :D)

Szintén Santa Monica.

És tényleg ott van a hegyen, nem csak trükk!

Las Vegas felülről, sötétedés után. Nem spórolnak a villannyal...

Las Vegas, Párizsi negyed...

Most nagy...

... most trükkös

És végül, de nem utolsósorban a két Hős :)

Nem lehet egy szavatok sem, kaptatok ma mindent. Most lehet, hogy csak a kommentekre válaszolok pár napig :) Legyetek rosszak! ;)

(megjegyezném azért, hogy baromi nagy sz.pás a képekkel szórakozni, tehát tessék értékelni!)