Well, well, well... Hát megint itt vagyunk, pontosabban itt vagyok. De igazából ti is, hiszen már megint a gép előtt ültök, s megint ezt a blogot olvassátok. Lényeg a lényeg, ismét itt vagyok New Yorkban, s a rajongói leveleknek eleget téve (vagy inkább egyszerűségi okokból) ismét megjelenik itt pár post.
Szombaton reggel indultam, a gép azonban csak 13:35 körül szállt fel. És igen, bekövetkezett az, amitől féltem: voltak gyerekek. De amíg a többségük egészen jól elvolt, egy olyan 5 éves forma végigordította a felszállást, az űt velét, majd a várakozást a JFK-n. Node ne szaladjunk ennyire előre.
Mivel az emergency exit mellett volt az ülésem, még valamit alá is kellett írnom, hogy tudom, mivel jár ez... De bejött az elképzelésünk, a lábamnak sokkal több helye volt. A mellettem ülő egy nagydarab amerikai volt, de nem nagyon zargattuk egymást. A gyerek ordítása mellett nem nagyon volt, ami zavart volna, legfeljebb néha az, hogy sokan voltak körülöttem, mert ott volt az egyik mosdó is.
Leszállás után jött a szokásos "ellenőrizzünk mindent". Már kapásból negyed órát kellett várni, hogy a kapu elől feljöhessünk abba a terembe, ahol az iratokat ellenőrzik, majd ott még egy másfél órát eltöltöttem. Nem volt jó... Rengeteg ember, rendkívül lassú ügyintézéssel, s kb 15 jöttek be elém ilyen-olyan indokkal. Ja, s minderre, ami a 9 és fél órás repülőutat követte, jött még az említett kölyök további ordítása.
Nagy nehezen felvettem a bőröndömet is (bőven az első felében voltam azoknak, akik ezen a gépen utaztak, s átjutottak ezen a szűrön, de a poggyász már nem is körözött a szalagon...) átutaztam az air-trainnel a 7-es terminálba, mert Levivel ott találkoztunk. Onnan majd egy órás taxiút a WTC-hez (azaz a helyéhez, ahol ismét építkeznek) hatvan dollárért, majd metróval át Jerseybe.
Lepakoltam a szállodában, majd elmentünk kajálni. Itt lecsűszott egy Bud Light a Ham and American Cheese mellett, de úgy gonfoltam, megérdemlem. Mondjuk azt nem tudom, hogy mitől volt a sajt amerikai, de fél dollárral többért svájcit kaptam volna. De azt kapok gondolom Svájcban is, nem?
Utána átmentünk még egy pub-ba, ahol a NY Yankees - LA (Anaheim) Angels baseball meccset adták. Erről annyit kell tudni, hogy ez kb az elődöntő második meccse volt, s hosszabbítás után nyert a Yankees. Nagyon jó hangulat volt a pubban, én egy Blue Moon-t ittam. Mint kiderült, ez valami búzasör volt, hát ööö, itt nem jártam jól azzal, hogy nem ismerem a söröket. Ez asszem nem is amerikai, szóval akár tudhattam is volna.
Ezután visszatértünk a szállásra, majd szunya. Helyi idő szerint hajnak 2-kor feküdtem le, kitettem magamért.
Ma elmentünk a Guggenheim múzeumba, ahol Kandinszkij kiállítás volt, ennek megfelelően a sor is elég nagy volt. A többieknek már volt New York Passuk, így nekik nem kellett ezt kivárni. Megnéztem, érdekes volt. Voltak nagyon jó képek, de voltak olyanok is, amik számomta nem jelentettek sokat. De ott volt egyébként Van Gogh - Mountains at St. Remy című képe is. Ezután keresztülsétáltunk a Central Parkon, a többiek megnézték a Természettudományi múzeumot. Ezt én kihagytam, tavaly már láttam. Utána irány a Times Square, ott kaja a Fridays-ben, jó kis Jack Daniels Burgert kajáltam, természetesen szigorúan paradicsom nélkül. Végül még megnéztük az ENSZ épületét, amit tavaly szintén megcsodálhattam. Most itthon vagyunk. Egyébként elég szar idő van, hideg, szeles, néha esős. Jó lenne, ha ez változna. Bár, ahogy az NFL közvetítésből kivettem, a nem sokkal északabbra levő Bostonban havazott...
Mára ennyi, remélem otthon minden rendben, s miután a kedves olvasó elolvasta ezt a bejegyzést (és kommentet is hagyott), végre a munkával törődik!
Utolsó kommentek