Azt hittem, hogy ez a nap majd nem fáraszt le annyira, kicsit össze tudom magam szedni... Persze... A reggeli órákkal még nem is volt probléma, a sonkás omlett jó kiindulási alapnak bizonyult. Ezt követően nekiindultunk a Death Valleynek, amiről én azt hittem, hogy az benne az extra, hogy ott meleg van.

Az utazás, ami nagyságrendileg 2 óra oda, ugyanennyi vissza, teljesen rendben volt. Egyre jobban egymásra találunk a Mustanggal :) Azért elég extra érzés egy ilyen autót ilyen vidéken vezetni, miközben olyan zenék mennek, mint a Hotel California.

Bementünk a Visitor Centerbe, ahol a nő egy kicsit szivatott a nemzeti parkos kártya miatt, de jófej volt. :) Nehéz leírni szavakkal, hogy milyen a hely. Nem az a klasszikusan szép hely, de mégis megragadja az embert. Sok képet készítettünk, kíváncsi vagyok, mi jön át majd abból a hangulatból, ami ott megragadja az embert. Ha az én képeim nem is, ez a videó elég jól átadja az élményt:

Az időjárással szerencsénk volt, 35 foknál nem volt több. Ami viszont meglepett, hogy simán eltöltöttünk 4-5 órát, mielőtt visszaindultunk. Oké, sokat kellett közlekedni az egyes látványosságok között, de akkor sem így készültem.

Hazafelé a tankolással gyűlt meg a bajunk, a debit cardunk két helyen is creditnek nézte a gép, amit meg nem fogadott el. A harmadik helyen meguntuk, és inkább kifizettük készpénzben. Csak az a szívás, hogy ilyenkor előre be kell mondani, hogy mennyiért akarsz tankolni. Nekünk meg nem sok tapasztalatunk van ezen a téren, pláne, ha egyébként tele szerettük volna tankolni a kocsit.

Vacsorára egy-egy hamburgert ettünk sült krumplival, valamint lecsúszott egy jack&coke. A kaja rendben volt, semmi extra, a pia viszont kb. 1-1-es lehetett, ami azért váratlanul ért. Ezt követően sétáltunk egyet a stripen. Itt megint rájöttem, hogy ez a város nem biztos, hogy nekem való. Nem feltétlenül a tömeggel van bajom, hanem az emberekkel, akik alkotják. Annyira harsány itt mindenki, illetve magamutogató. Ahhoz képest, hogy mit lát itt az ember a lányokon, Budapest egy prűd város... Nem tudom, mennyire Vegas tehet róla, hogy ezt hozza ki az emberekből, vagy épp azokat az embereket vonzza, akik itt végre ki tuják élni magukat, de ilyen mennyiségben ez nekem nem biztos, hogy annyira imponál. De persze nem vagyunk egyformák. Mondjuk, azt már igazán nem tudtam hova tenni, hogy majd' minden sarkon strip klubba akartak invitálni minket... A Bellagio ugyanakkor még mindig varázslatos, az előtte lévő szökőkút pedig zseniális.

Utána még játszottunk egy kicsit. Én 10 dollárból csináltam 110-et, fogalmam sincs hogy. Leültem egy gép elé, ami pár pörgetés után repeat bonust adott. Abban 3 7-est. Majd megint repeat bonus. 3 7-es. Majd megint jött a bonus. 4 7-es -> repeat bonus upgrade. Majd 5 7-es. Majd megint. De amúgy fogalmam sincs, hogy miért, vagy hogy... Sebaj, Nekem így is jó lesz. Csabinak kevésbé volt szerencsés estéje, neki jórészt az szolgáltatta a sikerélményt, ha épp elfogadta a gép a pénzét. Mert ez sem volt ám magától értetődő... 

A mai nap nagyjából ennyi volt, holnap irány a Grand Canyon. Hosszú nap lesz, sok vezetéssel.

Ps: A Lufthansa még mindig nem jelentkezett, ami kezd aggasztó lenni.