Hát ez nagyon nem volt jó. Kimagaslóan a legrosszabb nap, mióta itt vagyok. Főként a saját hülyeségem miatt... Gondolkoztam, hogy egyáltalán leírjam-e, vagy sem, mert elég ciki, és szégyellem is magam miatta, de egyrészt nem csak a jó pillanatokat szoktam megosztani másokkal, sőt, másrészt pedig hátha valaki tanul a hibámból.

Szóval. Ugye nincs még SIN-em. Ahhoz, hogy bankszámlát nyissak ott, ahol szeretnék, kell. Ma pedig már jött a levél, hogy még mindig nem adtam meg, hova utaljon a cég, ezt mindenképp pótoljam kedd 10-ig. Mivel sejtettem, hogy hétvégén itt sem dolgozik a bankszektor, picit kezdtem ideges lenni. Nem sokkal később csöngött a lakásban a telefon. Hátha futár, gondoltam, lehet, hogy így adják fel a SIN-t, mert mégiscsak egy elég érzékeny adatról van szó. Erre jön egy hivatalos gépi hang, amiből hirtelen csak annyit értettem, hogy "... Visa ... Canada". Aztán egy gépi hang mondja, hogy két gyanús utalást indítottak a számlámról, egyet 400$ értékben egy amerikai számlára, egyet pedig 2000$ értékben egy kínaira. Mivel egyik sem jellemző a profilomra, ezért kérdezik, hogy biztosan én voltam-e. Egyszer már történt velem hasonló, akkor az OTP hívott hasonlóval, mondtam, hogy nem én vagyok, és nem lett semmi gond. Itt arra kértek, hogy amennyiben én indítottam az utalásokat, akkor nyomjak 1-es gombot, ellenkező esetben 2-est. Nyilván a második opcióval éltem. Azt hittem, hogy itt vége is a történetnek, de egy nőt hallottam, aki szeretett volna meggyőződni pár dologról. Elsőként, hogy biztos nem valami rokonom volt, aki tudja a kártyám adatait? Nem, nem az volt. Aztán, hogy nem hagytam-e el? Nem, nem hagytam el. Majd, hogy tudhatta-e bárki a kártyám adatait? Mondtam, hogy nem. Közben már a kezemben volt a telefonom, hogy látom-e bármi nyomát a tranzakcióknak, de semmi. Persze, ez nem jelentett sokat, a banki rendszerekben nyilvánvalóan hamarabb jelennek meg ezek az adatok. Ezt követően kérte a kártyám első négy számjegyét. Ez furcsa is volt, mert sosem kérdezik az első négy számjegyet, az kártyakibocsátónként (MasterCard, Visa, stb) kb. megegyezik. (Oké, ez túlzás, de van köze hozzá.) Vissza is kérdeztem, de jól hallottam. Elmondtam. Majd meglepődve kérdezte, hogy ez milyen kártya, mondtam, hogy milyen, és hogy egy magyar bank adta ki. Megkért, hogy mondjam már végig a számot, mert valami nem stimmel. Itt kellett volna észbe kapnom... Elmondtam, nem volt gyanús. Rákérdezett, mikor jár le. Elmondtam, hogy márciusban. Majd a 3 jegyű kódra is rákérdezett. Kezemben a telefonnal automatikusan mondtam, és amint kiejtettem az utolsó számjegyet, abban a pillanatban rájöttem, milyen nagy hülyeséget csináltam. Tudat alatt sejthettem, hogy barom vagyok, mert az ujjam már ott is volt a kártya letiltása gomb fölött... A hölgy, ó nem, a ***** kérte, hogy várjak egy percet. Itt már tudtam, hogy baj van. Csak közben elolvastam, mit ír az OTP appja a kártya letiltásról. Ha megteszem, akkor az a kártya többet nem használható. És nekem még nincs itteni bankszámlám, nem tudom, mikor lesz, és nem biztos, hogy meg kéne próbálnom abból a készpénzből élni, amit magammal hoztam... Szóval nem is tilthattam le. Mi a következő? Az összes limitet minimumra venni. Az ATM annyira nem fontos, mert a kártya nálam van, de azért azt is levettem. A kártyás vásárlás sem különösebben, mert ahhoz is kell fizikailag a kártya, vagy regisztrálni kell egy appba, de azt engedélyeznem kell (2 faktoros azonosítás, ugye, hogy jó!). Van az online vásárlás, azt meg konkrétan ki is lehet kapcsolni. Bár most már sok helyen itt is kell megerősítés, nem mindenhol, azt hiszem ez EU-s előírás, nem globális. Szóval kikapcsoltam. Mire ezekkel végeztem, a vonal megszakadt...

Nyilván majd felrobbantam az idegességtől a telefon után. Iszonyúan haragudtam magamra, hogy hagytam magam ilyen egyszerűen átverni. Én, aki pontosan tudja, hogy mit nem szabad elmondani, aki képben van az adathalászat trükkjeivel/veszélyeivel... Sokat gondolkoztam, hogy lehettem ilyen hülye, de nem tudom, hogy ezekkel valójában csak mosdatni akarom-e magam. Mindenesetre nagyon bízom benne, hogy ezt magyarul nem tudták volna megtenni velem... Már ott gyanúsnak kellett volna lennie a dolognak, hogy a lakástelefonon hívtak, pedig azt egészen biztosan senkinek nem adtam meg. Hogy a telefon felvétele után nem kérdezték, ki vagyok, nem kellett magam azonosítani. Nem is tudják a nevem... Rengeteg árulkodó jel volt, viszont a körülmények, angol nyelv, új kultúra, gyanús utalás együttesen elég volt arra, hogy nem azzal foglalkoztam, amivel igazán kellett volna. Persze ez nem mentség, ezért is érzem magam nagyon hülyének és ezért is szégyellem magam, hogy így rászedtek. Ezért sem akartam leírni. Ugyanakkor, ha bármelyikőtök hasonló helyzetbe kerül, talán még időben eszébe jut majd, hogy nem túl gyanús-e a dolog, biztosan minden úgy van-e, ahogy a másik fél állítja. És soha ne adjatok meg túl sok adatot csak úgy, anélkül, hogy rendesen átgondoltátok volna! Ne legyetek olyan buták, mint én...

Alapvetően nincs nagy baj. Lehiggadva úgy gondolom, hogy nem nagyon tudnak visszaélni az adatokkal, és hamarosan új kártyám lesz. Ha most igényelnék egyet, akkor kb. két hét múlva meg is lenne, gondolkozom rajta, hogy nem várom meg a cserekártyát. De azt hiszem, el tudjátok képzelni, milyen hatékonyan ment utána a munka...

És ugye még egy telefon is várt rám a SIN miatt. Azért lementem megnézni a postaládát, hátha... És igen. Nagy nehezen megérkezett a doksi, ami miatt már a cég is piszkált. Szuper, akkor munka után intézhetem is a bankszámlát. Mivel éreztem, hogy a melónak ma nincs túl sok haszna, fél öt körül megkerestem a bankot, ahol számlát akartam nyitni. Nagyjából minden rendben ment, kicsit nehézkesebb volt, mint szerettem volna, de elértünk az utolsó lépésig: személyesen is azonosítanom kéne magam. Bíztam benne, hogy erre nem lesz szükség, lévén ezért is kelhetett a SIN, de nem, nem úsztam meg. Sebaj, tőlem 400 méterre van is egy posta, ahol ezt megtehetem, listázták is, hogy milyen doksit kellenek: kanadai útlevél, kanadai jogosítvány, területi igazolvány vagy kanadai igazolás indián mivoltomról. Gondoltam, ez csak nem lesz teljes lista, fogtam az útlevelem, a munkavállalási engedélyem, a lakcímem igazoló papírt (hogy az mennyire hivatalos, más kérdés...), meg a SIN papírt. És tudjátok mi történt? Nem sikerült... Próbálkoztak vele rendesen, de arra jutottak, hogy valóban kell valami helyi hivatal által kibocsátott dolog. Javasolták a bíszíájdít az ájszíbíszítől. Mondom, az meg micsoda? Hát, az ICBC az, ahol kiadják a jogsit. És hogy menjek oda, kapok BCID-t (BC = British Columbia, az állam), az ideigleneset azonnal. Szuper, gondoltam... Bolt után már keresem is, hogy mikorra van időpont, és tádá, 24-re már van is! Csak hát az nekem rohadtul késő...

Így nem maradt más, mint egy másik bankban számlát nyitni. Legyen az mondjuk a TD. Igaz, ennek majd lesz havidíja, de most már nem érdekel. Online regisztráltam is, és nem fogjátok elhinni, ide nem kellett a SIN, csak opcionális. De jó. Sikerült is a számlanyitás, de természetesen itt is azonosítani kell magam. Lehet online, vagy személyesen. Próbáljuk meg online. Igen ám, de ez csak egy egyszer elindítható folyamat, és okostelefonról kell indítani. Én meg nyilván a laptopom használtam a számlanyitásra... Ki az, aki mobilon nyit számlát?? És bárhogy is próbálkoztam később, hogy a telefonomról indíthassam el, nem lehet. Ráadásul még csak az appot sem tudom letölteni, mert valószínűleg country code-hoz van kötve, az én telefonom meg még mindig a magyar boltba van bejelentve. Sebaj, átállítom. Hát, az sem megy csak úgy, ahhoz le kell mondanom két előfizetést is. Na itt kiszálltam a dologból, akkor nem lesz app, ennyit nem ér. Itt már van hétfőre is időpont, de a számlaszámot azt hiszem, így is tudom, ezáltal pedig meg tudom majd adni a cégnek. (Azért csak hiszem, mert elég fura, nem olyan a struktúrája, mint nálunk...)

Hát, nagyjából ennyi a mai kálváriám. Nem volt jó. És most 21:45 van, semmi jót nem csináltam még ma... (Fél szemmel néztem a Ducks meccset, de abban sem volt sok köszönet -> 3-7.) Hétvégén meg végre ki kéne választani a tartósabb lakást, mert már amiatt is piszkálnak (először másik szót használtam), hogy megvan-e már, meg mikor fogok pontosan kiköltözni... Remélem, nektek jobb napotok volt!