Az éjszakája megint zaklatott volt. Ez alkalommal azonban más is foglalkoztatta, mégpedig hogy a kedvenc csapata helyi idő szerint reggel 7-kor játszott. Tudta, hogy nem fog felkelni azért, hogy megnézze, nem ígérkezett olyan nagy szórakozásnak, inkább igyekezte kipihenni magát. A telefon úgyis jelez, ha történik valami... Ránézett a telefonra 3 után. Majd 4 után. Majd fél 6-kor. Majd kicsivel 8 után. Ekkorra már talán történt is valami, de nem, nincs jelzés. Biztos, ami biztos, megnézi a megfelelő applikációban, de valóban 0-0 volt. Próbált még egy kicsit pihenni, és talán valamennyire sikerült is. 8:43-kor ismét a kezében a telefon. Mindjárt vége, azt már megvárja. Nézi a statisztikát, hát, sok mindenről nem maradt le. Aztán hirtelen írja az app, hogy "Nagy esély". Ez jót jelent, nagyon jót! És igen, pár pillanat múlva frissül is az eredmény, vezet a United. Erre csak felpattan, hátha közvetíti valamelyik csatorna... Nem, semmi. Sebaj, akkor gyorsan egy streamet keres, legalább az ismétlést elcsípi. Azonban mire odajut, már vége a mérkőzésnek. Visszanéz az ágyra, van-e még értelme visszafeküdni, de jobban hajtja a kíváncsiság, hogy milyen gól lehetett, így inkább úgy döntött, kezdődjön a nap.

A nap, melyen a pihenésé és az NFL-é volt a főszerep. A délelőttjét sakkozgatással töltötte, megnézett pár videót, elolvasott pár elemzést a délutáni meccsre. Gyorsan eljött a koradélután, amikor is 1:30-ra egy lakás megtekintése volt beírva a naptárába. Szokás szerint korábban ott volt, és amíg Vicky-re várt, nézte, hogy a párhuzamos parkolás, már a tolatás része, bizony itt is gondot tud okozni egyeseknek. Rövid időn belül ketten is eléggé sokat bénáztak, pedig akkora helyük volt, hogy akár egy kisteherautóval is be lehetett volna oda állni.

Nios, Vicky kicsit meglepte, illetve nem is, mert valószínűleg nem Vicky volt az a 40-es, ázsiai férfi, aki lejött érte. Gyorsan kiderült, hogy nem ez lesz a lakás, amit keres, ugyanis bútorozatlan. Pedig nagy reményeket fűzött hozzá, az alaprajz alapján ugyanolyan, mint a tegnapi, csak a tükörképe. És 600$-ral olcsóbb... 

Visszatérve már ment is a mai első meccs, a kevésbé fontos. Miközben fél szemmel nézte, tovább keresgélt, hátha talál még olyan lakást, ami szóba jöhet, de azért már nincs sok idő, mire döntenie kell. A meccset végül az a csapat nyerte meg az utolsó pillanatban, akinek szurkolt. Mielőtt még a fő meccs elkezdődött volna, elment egy kávéért, és visszafelé megnézte, hol van az egyik lakás, ami felől még érdeklődik. Hát, úgy tűnik, hogy pont azon hotel mellett, ahol az első két napját töltötte. Nem rossz, egyáltalán nem, de a forgalmasabb út nem biztos, hogy előny.

Az est mérkőzése nem kezdődött jól, de a papírforma nem is a csapata sikerét jelezte előre, számítani lehetett rá. Szépen csordogált a mérkőzés, közben már nézegette, hova megy este, úgy érezte, itt az ideje egy jó vacsorának, és egyébként is meg akarta nézni magának azokat a közeli helyeket. Az egyik helyre csak legalább 2 személyre lehetett foglalni, ezért kinézett egy másikat is, hogy ha esetleg az elsőben nem lenne asztal. Mindkét helyen volt olyan, amit szívesen fogyasztott volna, szóval pozitívan állt az estéhez. Közben a meccs továbbra is szoros volt, kevés pont, jó védelmek, és a végére: 49ers győzelem. Természetesen utolsó másodperces, mert ezt csak így lehet... 

Szóval, még a jókedv is megvolt, lesz ebből egy Negroni is, vagy éppen egy Old Fashioned, cipő fel, tükörben ellenőrzés, egész vállalható, gondolta magában. Elindult a kb. 75 méterre lévő helyhez, és megdöbbenve tapasztalva, hogy sor van a bejáratnál. Benézett az ablakon, és látta, hogy egy darab hely sincs. Sebaj, van "B" terv, és így végig is tud menni azon a két soron, ahol a múltkor éjszakai életet vélt tapasztalni. Hát, egyre kevésbé volt reményteli, lévén vagy tele voltak a helyek, vagy pedig szinte senki, ami ugye szintén nem jó előjel. A "B" terv előtt még hosszabb sor állt, mint az eredeti cél esetében. Hát, elkezdett hazafelé kullogni, nem nagyon volt más ötlete. De csak nem adta még fel, akkor elsétál a Social Cornerhez, ahol múlt héten brunch-ozott, hátha ott jobb lesz a helyzet. De nem, az is tele volt... Így nem volt más választása, irány haza, és levonni a megfelelő tanulságot: itt bizony asztalt kell foglalni. Sebaj, gondolta, talán majd ha meglesz a lakás, elmegy ünnepelni, hétköznap talán több esélye lesz. Mindenesetre már kifejezetten várja a holnapi brunch-ot...