Bíztam benne, hogy nem tudok belépni, és akkor kész a mai bejegyzés, de most bezzeg simán beléptetett a rendszer... Mondjuk, sokkal több időm így sem fog elmenni a napom részletezésével.
Tegnap este még elmentem enni egy burgert. Még mindig jó. A bor is. A pultnál ültem, Bencével beszélgettünk egy kicsit, majd egyszer a nem sokkal arrébb ülő vendég, és az őt ismerő pultos odaszóltak nekünk, hogy mi mégis milyen nyelven beszélünk, mert nem tudnak rájönni. Azt mondták egyébként, hogy tök jó hallgatni. Kérdezősködtem, milyen lesz ez a hétfői ünnepnap, mire számítsak, mi lesz zárva. A válasz alapján kb. a tulajok döntik el, nyitva akarnak-e lenni. Ők például nem lesznek, de sok kávézó és étterem igen, mert a forgalom ilyenkor azért elég jó.
A mai napom valójában szóra sem érdemes. Ebéd után bementem az irodába és hat után jöttem el. Kevin, Amanda és Joshua is bent voltak, utóbbi ugye már nem a mi csapatunkban van, vele nem is nagyon beszéltünk, picit arrébb is van az asztala. Meséltek egy csomó mindent Vancouverről, meg úgy az itteni életről, de már a felére sem emlékszem. Pláne, hogy sok szó esett az ételekről/éttermekről, ahol előkerülnek az egzotikusabb nevek is, szóval nem volt sok esélyem.
Eléggé elfáradtam a héten, így még elmentem vásárolni, de egyébként itthon szöszöltem. Vettem jegyet a holnapi Canucks-Ducks meccsre, még nem tudom, hogy a mezben megyek-e. Mostanában kellően szar a Ducks, hogy ebből ne legyen probléma, de azt sem akarom, hogy meccs után rajtam röhögjenek. Majd megálmodom, mi legyen. Most három nap pihi, őszintén szólva nem bánom, bár nem tudom, hogy mit fogok csinálni. Mondjuk, el kéne indítani az itteni jogosítványhoz szükséges eljárást...
Utolsó kommentek