Nem tudom, Csabi mennyire nagy alvó, de ha már ő is csak 9:30 körül ébred, akkor azt hiszem hivatalosan is elfáradtunk. Pedig tegnap már fél 12-kor facebookozás közben elaludt... :) A lapletöltések és a kommentek számát tekintve azonban nekem úgy tűnik, hogy nem csak mi, hanem a nyájas olvasók is elfáradtak. De nincs is ezzel semmi baj, úgy sincs már sok hátra.

Mivel ma nem volt szoros időbeosztásunk, így egy nyugodt reggeli után megpróbáltuk összerakni a mai és holnapi programot. Csabinak fontos volt, hogy menjünk el a Redeo drive-ra, illetve a Hollywood boulevardra, így ezekkel kezdtünk. A Rodeo drive-on megtalálható mind az 5 luxusmárka üzlete, amit én ismerek, illetve még kb. 30 olyané, amiről nem is tudtam, és már most sem tudok. Ezek az üzletek jellemzően üresek, azaz nem, mert eladók azért vannak, vásárlók nem nagyon. Gondolom mindenki fél attól, hogy úgy kinézik onnan, mint Julia Robertst a Micsoda Nőben. Egyébként semmi extra az útnak ezen szakasza, az ott ténfergők legalább 70%-a turista, és egyébként is kb, olyan, mint az V. kerületben a Váci utca.

A másik részén lakóházak vannak, arra is elsétáltunk. Az elején Csabi minden házat lefényképezett, kíváncsi voltam, mikor hívja ki valaki ránk a rendőröket, hogy itt mászkál két látványosan nem idevaló srác, és fényképezi a házakat... Egy-kettő egyébként tényleg kifejezetten szép volt, de volt jópár igénytelen is.

Ezután átmentünk a Hollywood boulevardra, ahol minden megjelent, amit utálok LA-ben: tömeg, turisták, hajléktalanok, kosz, az, hogy minden "mű", emberek, akik rád akarnak erőltetni valamit... Borzalmas... Csabi fel sem nézett, csak a csillagokat bámulta, és fényképezett. Azt hiszem, ő bajban lett volna 15-20 évvel ezelőtt, még a digitális fényképezőgépek és okostelefonok elterjedése előtt, amikor egy tekercs 24-36 képet tartalmazott, annyit kellett beosztani. :D De a végén szerintem már neki is elege lett ebből a miliőből, így tovább indultunk.

Innen az Echo parkba vezetett az utunk, ami egy kis part egy tóval a belvárostól nem messze. Megváltás volt a sok turista után egy békésebb, természetközelibb helyen lenni, még ha csak azért is mentünk, hogy fényképet készítsünk a belvárosról.

Biztos, ami biztos, innen átsétáltunk a Vista Hermosa Parkba, ugyanezen célból. Hát, itt már olyan környéken is sétáltunk, ami nem annyira turistabarát. Nem azt, mondom, hogy a helyi gettó, de azért messze nem a legjobb környék. Így pár óra különbséggel láttunk a két végletet, illetve ahhoz közelit.

Végül pedig elmentünk a Staples centerhez, a Lakers meccsre. Előtte kajáltunk egyet, majd beültünk a helyünkre. A meccs kezdése előtt 10 perccel megjöttek a szomszédaim, és elég hamar kiderült, hogy ők is magyarok, Egerből jöttek. Ennek mennyi volt az esélye? Mivel én sem a Lakersért, sem a Spursért nem vagyok oda különösebben, semleges voltam. Oké, alapvetően a Spurs kevésbé antipatikus, de a jó meccs, jó hangulat miatt tudtam szorítani a Lakersnek is. Hát, az első negyed után nem gondoltam, hogy ebből meccs lesz, de az lett. Kb. 50 másodperccel a vége előtt 8 ponttal vezetett a Spurs, jópáran haza is indultak, de a vendégek elbénázták, és LeBron James 2.4 másodperccel triplával egyenlített, így jöhetett a hosszabbítás. Itt aztán a Lakers lépett el 6 ponttal az utolsó percre, de 8.1 másodperccel a vége előtt, 1 pontos hazai vezetésnél James mindkét büntetőjét kihagyta, Spurs időkérés, szép figura, és már ők vezetnek 1 ponttal 4 másodperccel a vége előtt. Hazai időkérés, James megkapja a labdát, majd elhibázza a győztes kosarat. 143-142-re nyert a Spurs. Izgalmas, egész jó meccs volt, ám színvonalasnak nem nevezném, védekezni egyik csapat sem nagyon volt hajlandó/képes.

És végül itt egy megrendelt kép is a végére, remélem felismeri, aki kérte. :)